Szent Ágnes eljegyzése

A középkori legendák szerint nem csupán Alexandriai Szent Katalinnak jutott osztályrészül az a megtiszteltetés, hogy Jézus jegyese legyen, hanem a Rómában élt nemes szűznek, Ágnesnek is. Ágnes neve a latin agnus (bárány) szóból ered, így ez lett attribútuma is. Ez a kecses állat itt áhítattal néz fel a gazdájára. A reneszánsz korszak divatos viseletében ábrázolt fiatal leány ujjára a gyermek Jézus húzza fel az aranygyűrűt. A jelenet ünnepélyességét a felettük repkedő zenélő angyal-puttók jelzik. Az esztergomi kép először 2001-ben került a nemzetközi nyilvánosság elé, a kölni Bertalan-oltár Mesterének kiállításán. E mestertől való ugyanis a nürnbergi múzeum hasonló témájú és kompozíciójú alkotása. (Urbach Zsuzsanna, 2002)

Proveniencia

Ipolyi Arnold gyűjteménye

Kiállítások

• 2001, Köln, Genie ohne Namen

Irodalom

• Lakatos-Balla Attila: Ipolyi Arnold püspök hagyatéka Nagyváradon. Miscellanea Historica Varadinensia III. Nagyvárad 2012,
• Cséfalvay Pál, szerk.: Keresztény Múzeum, Esztergom. Budapest, 1993.
• Genie ohne Namen. Der Meister des Bartholomäus Altars. Hrsg. Roland Krischel, Katalog., Wallraf-Richartz-Museum, Köln, 2001, 348–49, no. 48 (Észak-németalföldi festő)
• Diskant Muir, Carolyn, “St. Agnes of Rome as a Bride of Christ: a northern European phenomenon, c. 1450–1520.” Simiolus 31 (2004–2005), 140, 141–42, fig. 6 (Észak-németalföldi festő, 1510–30);
• Cséfalvay Pál, szerk.: Keresztény Múzeum, Esztergom. Budapest, 1993. 199–200, kat. 39 (Végh János, Kölni mester a Bertalan oltár mesterének hatása alatt)
• Ipolyi Arnold Emlékkönyve. Halálának századik évfordulója alkalmából az Esztergomi Keresztény Múzeumban 1986. december 12-én rendezett emlékülés anyaga. Szent István Társulat, Budapest, 1989, 110 (Kölni, vagy utrechti mester);
• Boskovits Miklós-Mojzer Miklós-Mucsi András: Az esztergomi Keresztény Múzeum képtára. Budapest, 1964., 188
• Magyarország műemléki topográfiája I. Esztergom 1. Esztergom műemlékei.összeállította: Genthon István, Budapest, 1948, 121 (német festő);